Varga Viktor: Én a dalaimmal szolgálom a nôket

Valaha a társadalom matriarhátus volt, aztán átalakult patriarhátussá. Mára a férfiak átvették az egész világ irányítását. Nem tiszteljük eléggé a nőket. Ha egy nő ügyes és agyilag a topon van, tud nyomást gyakorolni a férfira, de mindig is az otthonteremtés szentje marad. Feladata, hogy összefogja a családot, gyűjtögessen, és a gyerekekkel foglalkozzon – ezért is ő a Föld.  

A lányokkal való kapcsolatom már óvodában kikristályosodott. Bebújtam a ebédlőasztal terítője alá egy papírral és ceruzával, és portrét készítettem a  lányok öléről. Az óvónénik kiborultak, a szüleim viszont büszkék voltak rám, hiszen egyszerre alkottam és csajoztam. Tinédzser koromban ez már egy kicsit nehezebben ment, mert hatodik osztálytól kezdve nagyon csúnya lettem: hosszú hajú, szemüveges, fogszabályzós srác, aki borzasztó szűk nadrágban és csónak méretű cipőben jár. A csajok észre sem vettek. Ez nem az én időszakom volt, de aztán középiskolában elkezdett kibontakozni a kreativitásom. Már nem bújtam az asztal alá, és a pennám is másmilyen volt....

A férfias viselkedést erőteljesen hangsúlyozó nevelést kaptam. Apukám karizmatikus személyiség, ő volt számomra a példakép. Tulajdonképpen hímsovinisztának kellene lennem, de szerencsére a lelkemet az édesanyámtól örököltem. Női érzékenységgel figyelem a nők apró rezdüléseit, ám  a testiségre vonatkozó nyers gondolkodást aputól tanultam. Ez a kettősség mozgatja az egész világomat.

A férfi és a női egyensúlyát Cinthyával való kapcsolatunkon keresztül tudom bemutatni. A harmónia megteremtése számunka egyszerre könnyű és nehéz is. Cinty elég karakán személyiség, benne ugyanúgy megvan a  férfias oldal, mint bennem a nőies. Éppen azért nagyon könnyű együtt élnem, mert kiegészítjük egymást. De közben nehéz is, mert hiszen én férfi vagyok, ő pedig nő. Marjuk-tépjük egymást egész nap. De valahol mindketten élvezzük, és ő az egyetlen ember, akivel ezt a harcot elviselem.

Nagyon szeretem az édesanyámat, aki apu mellett mindig is elnyomásban élt, és ezen én sem segítettem.Gyerekkorom óta képtelen vagyok kimutatni neki az érzelmeimet és az iránta érzett szeretetemet, pedig megérdemelné. Mikor találkozunk, leblokkolok, ha érzéseket kellene kimutatni vagy kimondani. Egyébként ez minden érzelmi szituációmra igaz.

Csak a zenében vagyok képes kifejezni az érzéseimet, dalaimmal szolgálom a nőket. Ami amúgy taktikailag tökéletes. 
A könnyű nők azok, akiket csak úgy megkíván az ember. Meglátja bennük a hirtelen lángra gyúló szerelmet, amiről már abban a pillanatban tudja, hogy nagyon rövid időre szól, de akkor is meg kell szerezni. Akivel szexuális viszonyba kerültem, azzal egyben szerelmi viszonyba is bonyolódtam.
ű

Ám ha eljön az a nő, aki a NŐ, akkor azt első pillanattól kezdve tudod. Cinthyvel ezt azonnal tudtam. Az a legérdekesebb a kapcsolatunkban, hogy nem is a szerelem alakult ki először, hanem az összes többi érzelem. Mérhetetlen nyugalom kell az ő személyiségéhez, ám nem bánom, hiszen tőle megkapom a biztonságérzetet, azt, hogy mellettem van, ő az oldalbordám: egyesülünk és együtt maradunk örökkön örökké.