Varnus Xavér szokatlan módon szereti a halottakat

Halálról, múltról az élet örök körforgásáról is elmélkedik ma Varnus Xavér az M1 Ridikül című műsorában. A művész arról beszél, nem a halálhoz vonzódik, hanem a múltért rajong. Számára természetes dolog a halál, s nem rémül meg a haldokló ember látványától.

- A barátaimmal arról beszélgettünk, hogy az emberi test szerves része a kálcium, a sók vagy éppen a víz - mondta Varnus lapunknak. - Ezek a szerves anyagok megjelennek abban a vízben is, amit naponta elfogyasztunk. Iszonyodnánk viszont, ha abból a vízből innánk, ami egy általunk ismert halott testéből származik? - tette fel Xavér a filozofikus kérdést, melyen barátai teljesen megbotránkoztak. 

- Emlékeztetnem kellett őket arra, hogy az a víz, amit a csapból iszunk, hány és hány millió halottnak és szerves lénynek a testét alkotta már. Mint ahogy most is alkotja, aztán egy napon mindenki megszűnik létezni, és a halál pillanatában bennünk lévő víz visszaszáll a nagy körforgásba. Onnan pedig egy újabb szerves lény része lesz.

- Milyen furcsa, hogy amíg "csak egy pohár vízről" beszélünk, addig abba mindenki bátran belekortyol, ám ha már kiderül, hogy ez egy meghalt ember testének a párlata - akkor már mindenki undorodva fordul el tőle és már-már kannibalizmusnak tartja megivását - fejtette filozófiájának lényegét Xavér, akinek meggyőződése, hogy a ma emberének sajnos elrettentő, és borzalmas dolog a halál gondolata. 

- A modern ember számára a halál túl van misztifikálva. Eltávolodtunk az elmúlás tényétől és a haldoklás fázisaitól. Pedig nyilvánvalóan a haldokló ember az, akinek a legnagyobb szüksége lenne embertársai közelségére és támogatására. Ezt a 21. század egyik borzalmának és legnagyobb problémájának tartom - osztotta meg véleményét Xavér lapunkkal, aki szeret kisétálni a Fiumei úti temetőbe, számára ugyanis az ott nyugvó szellemi nagyságok sokkal kellemesebb társaságot nyújtanak, mint sok élő médiaceleb.