Orbánék kiakadtak a lehallgatáson

Magyarországot is elérte a világméretű lehallgatási botrány. A kiszivárogtatásairól híres WikiLeaks-honlap kedden adott ki egy térképet, amely az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), illetve a hozzá tarto­zó szervezettel, a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) közösen létrehozott, elektronikus lehallgatásra szakosodott SCS lehallga­tóközpontjait mutatta meg. Világszerte nyolcvan ilyen állomás volt 2010-ben: köztük egy Budapesten is.

A magyar kormány kiakadt a botrány miatt. Megkerestük Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mit szólt az ügyhöz, ám a kormányfő sajtóirodájából nem kaptunk választ. Helyette a Külügyminisztérium adott ki egy közleményt, amelyben leírták: aggasztónak tartják a lehallgató-átjátszó állomásról szóló információkat, és elvárják, hogy az Egyesült Államok mihamarabb tisztázza a helyzetet, és adjon magyarázatot a történtekre.

A téma egyébként Martonyi János külügyminiszter és Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár mai tárgyalásán is szerepel. 

A régióban még Prágában, Bécsben és Zágrábban is van egy-egy ilyen központ. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Borsnak elmondta: mivel Európának az Egyesült Államok az egyik legfőbb szövetségese, ezért mindkét fél arra törek­szik, hogy csökkentse a botrány okoz­ta károkat. – Ez a rendszer 2001. szeptember 11 óta létezik, és arra találták ki, hogy az amerikaiak szőröstôl-bőröstôl lehallgassák a világot – mondta a szakértő.

A szökött kém, Edward Snowden leleplezésével elindult lavina néhány hete vett újabb lendületet, amikor kiderült: Barack Obama csapatai még a német kancellár, Angela Merkel telefonját is lehallgatták. Sőt, még az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) New York-i épületét is „megfülelték”. Igaz, ennek figyelését Obama elnök személyesen állította le.

Ahol gyanúsan közel van a követség

Bár arra nincs konkrét bizonyíték, hogy az SCS-központok a helyi amerikai követségeken lennének, a kiszivárgott iratokból arra lehet következtetni, hogy igen, és a berendezéseket a követségi épületek tetején, polgári antennának álcázva rejtették el.

Nem is egy európai nagyvárosban található ugyanis az amerikai nagykövetség a helyi törvényhozás épületének tőszomszédságában. Budapesten a Parlament épületéhez legközelebb lévő követség – milyen meglepő – az amerikai.

A Szabadság téren található erődítményszerű épület alig ötszáz méterre van az Országháztól. Berlinben ugyanez a távolság mindössze kétszáz méter. Prágában pedig az amerikai konzulátus épülete légvonalban mindössze száztíz méterre áll a szenátustól.