Három éve üldözi az állam a dohányosokat

Hatalmas vitát indított az a népszavazási kezdeményezés, amely az utcáról is száműzné a dohányosokat. Lapunk szerint ez már túlzás, főként, mert az elmúlt években mindenhol korlátozták a bagósok lehetőségeit a nemdohányzók védelme érdekében.

Egy ma­gánszemély kezdeményezése alapján népszavazás dönthet a dohányzás teljes közterületi tiltásáról. Ha összejön a százezer aláírás, az Országgyűlés harminc napon belül dönthet a népszavazás elrendeléséről.

Tegnapi számunkban már felemeltük a szavunkat a kezdeményezés ellen, hangsúlyozottan nem azért, hogy a dohányzást támogassuk, inkább azért, mert ez az ötlet már túlzás, a dohányosoknak is vannak jogaik.

Így gondolja ezt számos ismert – köztük nem dohányzó – ember is, akik egyetértenek azzal, hogy ez már sok a tilalomfákból.

Érvek és ellenérvek

Lehet ezt kulturáltan is szabályozni. Nemrég jártam Tokióban, a japánok nagyon kemény szabályokkal szankcionálják a tilosban füstölgőket, viszont adnak nekik teret, hogy hódolhassanak szenvedélyüknek – magyarázza Buday Péter mesterszakács, aki maga is füstölgött, de már leszokott.

Ugyanakkor olyanok is akadnak, akik semmilyen tiltást nem éreznek eltúlzottnak.

– Ha lehetne, én teljesen betiltanám a dohányzást –szögezte le lapunk kérdésére válaszolva Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos.

– Nem vagyok a bagósok ellensége, de fegyelmezetlennek tartom őket. Amikor nyitott autóval jártam, nem volt nap, hogy ne találtam volna csikket a kocsiban. Rá­adásul havi harminc-negyven ezer forintot költenek cigarettára, és ha megbetegszenek, az egészséges emberek adójából gyógyítják őket – magyarázta a sportoló.

Olvasóink körében is hatalmas vihart kavart a felvetés.

A borsonline.hu-n és a Facebbok-oldalunkon nem csak a tiltás ellenzői, a támogatói is hangot adtak – helyenként sarkos – véleményüknek.

„Én nemdohányzó vagyok, aki nem szereti, amikor az utcán folyamatosan a képébe fújják a füstöt. Engem nem az zavar, hogy valaki dohányzik, csupán az, ha én is részesülök belőle. Nagy hiba volt az utcára terelni a füstölgőket, sokkal többet szívok így be, mint amikor egy külön helyiségben kellett hódolniuk a szenvedélyüknek, ahová soha nem mentem be” – írta Lipták Éva.

Ebben igaza van: az elmúlt néhány esztendőben számos jogszabály született a nemdohányzók védelme érdekében.

Elég az össztűzből!

A fentiek mutatják: az elmúlt években a jogalkotó a nemdohányzók védelmében számos esetben jogszabályokkal korlátozta a bagósok önrendelkezési jogait. És ebből azért most már sokaknak elegük van.

„Ilyen magas szintű diszkrimináció egyetlen országban sincs a dohányosok ellen… vajon belegondolnak-e, hogy Magyarországon négy és fél millió ember fogyaszt dohányterméket, 3,2 millióan vesznek átlagosan naponta egy doboz cigit, melynek közel 380 forintos adótartalma van… kérdem én, azt a napi több mint egymilliárd forintos bevételt kitől fogják beszedni?” – kérdezi joggal Harsányi Zsolt nevű olvasónk.

A lényeg azonban nem is a gazdasági, hanem a szabadságjogi kérdés.

„Idegen fajként tekintenek a dohányosokra, azzal egyetértek, valóban fel kell állítani bizonyos szabályokat, de uram bocsá' már a levegőn se lehet rágyújtani? Ha az udvaron gyújtok rá, azt szabad, ha kimegyek a kapun beszélgetni a postással, akkor már nem lehet. A nemzeti dohányboltba nem mehet be fiatalkorú, mert nevelési szándékkal ne is lássa hogy dohányt veszek. Helyes! Nagyon jó dolog. Anyuci bemegy a dohányboltba, apuci addig kint vigyáz a gyerkőcre, aztán száz méterrel arrébb bemennek a sarki kricsmibe, természetesen gyerkőccel, mert annak is vesznek ott egy bambit, és berúgnak, mint az albán szamár” – ecseteli oldalunkon Kálfári Anna.

Ugyanezt veti fel Szőke Andrea:

„Ha már dohányterméket nem lehet mindenhol venni, csak a nemzeti dohányboltokban… ajánlom a tisztelt illetékesek figyelmébe, hogy alkoholt szinte bárhol lehet kapni. Itt az ideje, hogy nemzeti alkoholboltok nyíljanak! Benzint is többfajta benzinkútnál lehet venni, hát legyenek nemzeti benzinkutak is! De miért nyílik nemzeti dohánybolt gyógyszertár és iskola szomszédságában? És már csak egyetlen kérdésem van: levegőt még vehetek?”

Folyamatos szigorítás

2010 júliusától tilos volt rágyújtani az aluljárókban.

2011. február 6. A BKV-megállók mindegyikéből kitiltották a füstölgést. Ezt be is tartották az emberek, ilyen kihágás miatt eddig hetvenöt esetben összesen kilencszázezer forint büntetést szabtak ki.

2012. január 1. A munkahelyek következtek, de szó sem volt a dohányzás kemény, ám talán kulturált keretek közé szorításáról. A cigarettázókat minden közforgalmú helyről kitiltották, a vendéglátó- és szórakozóhelyekről is. És a szabályok betartását kőkeményen ellenőrizték is.

2013 áprilisáig a népegészségügyi szervek ötvenhétezer ellenőrzést végeztek. A szabálytalanságok miatt kiszabott bírságok összege közel tizennyolcmillió forint.

A számok azt mutatják: a szabálysértők legnagyobb arányban a közterüle­teken gyújtanak rá tilosban. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben, közintézményekben tapasztaltak az átlagosnál több problémát. A tavaly kiszabott bírságok összege meghaladja a tizenkétmillió forintot. De milliós nagyságrendű a közforgalmú intézményekre és a munkahelyekre rótt büntetés is.