Szepesi fülig szerelmes volt a nős focistába

Az Én, a szexmániás című könyvében Szepesi számos szereplőről úgy ír, hogy az adott személy egyértelműen felismerhető. A magyar fociban jártasak arra a futballistára is könnyen ráismerhetnek, akibe a szexéhes úszó saját bevallása szerint szerelmes volt.

Egy népszerű fővárosi csapat válogatott védőjéről van szó, aki a korábbi úszóval való megismerkedésekor már nős volt, gyerekek várták otthon, és a Testnevelési Egyetemen tanult.

Szepesi leírása szerint csapata egyik ikonjának számított, barna szemű, sármos játékosról van szó, akinek a gin tonik-volt a kedvence, és akivel sokszor sétálgattak a ligetben, a légyottokat pedig rendszerint egy ferencvárosi motelben ejtették meg.

„Szeretőnek lenni jó. Legalábbis egy darabig. Valamiért élvezi az ember az árulást, a megcsalást, a lopva eltöltött órákat és azt az egész furcsa izgalmat, amely mindezt körülveszi. Én is élveztem. Nagyjából három hónapig. Addig beleadtam mindent, érzelmet, vad vágyakat, engedelmességet, sírást és nevetést. Szerelmes voltam. Ritkán esik meg velem, de ott és akkor úgy éreztem, megtaláltam álmaim férfiját.”

Szepesi menthetetlenül belehabarodott a focistába.

„És ha azt mondom neked, hogy vele nem a b...on volt a hangsúly, akkor talán most már elhiszed... Három hónap együttlét alatt tizenötször szerelmeskedtünk (és nem dugtunk), akkor mondjuk nekem jó, ha ötször volt orgazmusom. Nem érdekelt.”

Habár Niki úgy érezte, megállapodna a gyerekeket edző sportolóval, a focista családja miatt nem válhatott komolyabbá a kapcsolatuk.