Megható és őszinte interjút adott a Borsnak a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt Erőss Zsolt hegymászó édesanyja. Edit néni elárulta: a templomban ülve megérezte fia halálát, és most magyarázatot követel az expedíció vezetőjétől.
Több kérdésben is magyarázatot követelt Kollár Lajostól, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetőjétől. Mik voltak ezek?
Ki szervezte azt, hogy mit kell vinni az expedícióra és mit nem? Miért hiányzott az oxigén? Azt hallom: Péter hősi halált halt, de Zsoltról egy szó sem esik. Nem értem, miért mond ilyeneket egy állítólagos barát. Egyiküket földbe döngöli, míg a másikat hősnek kiáltja ki? Természetesen mindketten hősök, és őszinte részvétem Kiss Péter családjának. Gyertyát sem engedtek gyújtani. Miért nem gyászolhatunk?
Nap mint nap a fiára gondol. Milyen momentumok ugranak be legtöbbször? Hegyet mászik? Beszélget önnel? Esetleg a gyerekkora?
Örülök, hogy ezt megkérdezte, mert erre most jólesik visszagondolni. Az ilyenek tartanak egyben. A legkedvesebb emlékem a fiamról talán a 2002-es győzelme utáni időszakhoz köthető. Ekkor több helyre is együtt utaztunk. Láttam, ahogy örülnek Zsoltnak, hogy olyan büszkék rá idegen emberek, mint amilyen én voltam mindig. Szeretném ezt a sok szeretetet megköszönni nekik. Jó látni, hogy a halála után is megmaradt ez a szeretet. Az expedíciói és az elfoglaltságai miatt egyébként nem sok időt töltöttünk együtt. Sajnos.
Miként éli túl a tragédiát?
Gyászolok és siratom őt. Őrülten fáj, hogy nem temethetem el a fiamat. Tudja, én képtelen vagyok olyan hűvösen és lelketlenül hozzáállni a gyászhoz, mint sok hegymászó hozzátartozója… De a sok részvétnyilvánítás és az emberek Zsolt iránti szeretete valamelyest könnyít a helyzetemen.
Emlékszik arra a pillanatra, amikor megtudta, hogy a fiával szörnyűség történt?
Akármilyen furcsán hangzik, igen. Megéreztem. Éppen templomban voltam pünkösdkor. Az akkori, utolsó információm az volt: elérték a csúcsot. Boldog voltam és büszke.
Azonban ott, a templomban eszeveszettül elkezdett verni a szívem, pontosan úgy, ahogyan az elbeszélések alapján Zsoltié vert, amikor bajba került. Szörnyű érzésem támadt. Amikor kaptam a hírt a tragédiáról, rájöttem: a köztünk lévő kötelék miatt érezhettem meg Zsolti vesztét. A lelke szólt hozzám.
Okol valakit a fia haláláért?
Nem foglalkozom a felelősökkel, őket a felsőbb hatalmakra bízom… Senkinek nem akarok rosszat, de azt kívánom, egyszer mindenki számoljon el a saját lelkiismeretével!
