Nem kevesebbet állít dr. Fejér László nyugalmazott egyetemi tanár, mint hogy a Magyarország területe alatt lévő termálvizek elegendő energiát biztosíthatnának az egész ország számára. Csak hasznosítani kellene, és ingyen fűthetnénk, használhatnánk meleg vizet, áramot termelhetnénk, primőröket termeszthetnénk.
Bűnös pazarlás, hogy egy geotermikus energiabomba fölött lakunk, s mégsem hasznosítjuk azt, inkább a messziről jött és drága gázzal fűtünk, vélekedik Fejér László professzor.
Példaként említi, hogy már a rómaiak kihasználták a budai hőforrásokat: Aquincumot az óbudai hévizekből látták el energiával.
Zalában, Iklód-Bördõcén két kútból 130 Celsius-fokos vízgőz jön fel. Ha ezt ráengednék egy áramtermelõ turbinára, éjjel-nappal termelné az áramot, ezenkívül fűthetnék vele az egész falut, és még üvegházakra is jutna belőle. Vagy ott van Lentiben és még nagyon sok helyen a 80-90 fokos termálvíz.
– Ha csak a fürdők medencéiben egyszer már használt vizeket hasznosítanák, jelentősen hozzájárulna a települések fűtésszámlájának csökkentéséhez. Szentesen hat kút vizét használják fel mintegy hatvan hektár üvegház-birodalom fűtésére már több mint húsz éve, az Árpád Zrt. gazdaságában dr. Csikai Miklós irányításával. Természetes meleg vízzel fűtik a helyi kórházat és más intézményeket Szentesen és Zalaegerszegen – mond jó példát is.
– Nálunk több mint száz meleg vizű forrás ömlik a Dunába úgy, hogy hozzá sem nyúlunk. Hát nem bűnös pazarlás ez? – kérdi a professzor.
Magyarországon körülbelül háromezer lezárt meleg vizes lelőhely van, a zöme olyan cégek tulajdonában, amelyek a fosszilis energiák hasznosításában érdekeltek.
– Újabb kutak ásásához bátorság, tőke kellene, és hoszszabb távú gondolkodás, mert a megtérülés években mérhető – hangsúlyozza a szakember.
– Számos tudományosan cáfolt előítélet is nehezíti a munkát. A hetvenes években például azt mondták, hogy a hévizek ásványi anyagai tönkreteszik a berendezéseket és csőrendszereket. Később arra hivatkoztak, hogy nem változtathatjuk meg a biológiai környezetet a felszínre került termálvízzel, pedig sokkal ártalmasabb a jelenlegi energiagazdálkodás. Nehezíti a geotermikus energia felhasználását az a tudományosan teljesen megalapozatlan rendelkezés is, miszerint a felhasznált vizet vissza kell juttatni a lelőhely szerinti földrétegbe. Ennek semmi értelme, hiszen a termálvizeknek a föld alatt nincs állandó helyük, folyamatosan közlekednek a földkéreg lemezei között – magyarázza.
Most talán fordulat várható ebben a tarthatatlan szemléletben. Arra a kérdésre, hogy ha ennyire kézenfekvő a geotermikus energia és a hőforrások felhasználása, miért nem élnek vele sokkal több helyen, a professzor kijelentette:
– Én már nyugodtan mondhatom: önző, szûk látókörű, rövid távú érdekek érvényesítéséről van szó. Bizonyos gazdasági, politikai érdekcsoportoknak ma nem áll érdekükben a geotermikus energia, ezen belül a természetes meleg vizek hasznosítása. Ma még sokkal nagyobb anyagi hasznot jelent a földgáz és a kőolaj azoknak, akik abban érdekeltek.
