A sárga füst minden délután felszáll. A nyolcvanezer lakosú vajdasági város, Pancsova nem véletlenül lett az európai légszennyezettség fekete lyuka.
Egy hozzácsatolt magyar falu szenvedi az ottani nitrogénművek összes átkát. Megélhetést biztosít ugyan a vajdasági Dél-Bánság székhelye menti Hertelendifalva lakóinak a déli részen felépült Azotara nitrogénművek és a keleti határon füstöt okádó kőolaj-finomító, de milyen áron?
Munkahely van, de élet nincs.
A finomító összes átkát a Balkán-háború során szenvedte meg a település. A NATO-bombázások idején szinte mindent felrobbantottak. A szerencse a szerencsétlenségben, hogy az új kőolaj-finomító már emberbarát, a nitrogénművek estében viszont maradt minden a régiben.
A csípős szagú, sárga füst nem szűnt meg felszállni délután négy óra tájban az üzemből, s a flórát, embert gyilkoló gázokat továbbra is okádják a nitrogénművek kéményei. A környék lombhullató fái már augusztusban levelüket vesztik, a paradicsom besárgul és elsatnyul, a gyümölcsök féléretten lehullanak a fákról, a kukorica és a búza gyászos terménnyel terem az egyébként zsíros földeken.
„Pancsova, a Belgrád közeli ipari központ már tizenöt éve a legszennyezettebb város Délkelet-Európában. A megoldást mindenki keresi, de senki sem lel rá. A város, ahol a Temes a Dunára talál, a kontinens gyöngye lehetne, de félő, hogy soha nem lesz az. Elpusztítja az ipara, s ami a legborzasztóbb, az az, hogy erre ellenszer nincs” – írta a városról a Greenpeace szerbiai elemzése.
