A vasárnapi kávét ezúttal csak képletesen fogyasztottuk el, Vasas Vandával telefonon készült az interjú. Hangjából árad a derű, az energia, csak akkor komorodik el, amikor azt kérdem, találkozott-e már a fiúval, aki az autót vezette. Nem. De erről nem is akar beszélni.
2012. október 9. Mire emlékszik?
Bulizunk, majd beülünk az autóba, és én a hátsó ülésen elalszom.
A következő emlék a csattanás?
Nem. A kórházban vagyunk, felébredek, közlik velem, hogy mi történt. Alsó végtagi mozgásom nincs, és nem tudják, mire lehet számítani. Vagyis lebénultam, de talán van még remény. Az első egy év alatt sokat javulhat.
Öt hónappal előtte élte a diákok felhőtlen életét, aztán bekövetkezett a tragédia, most pedig jött egy újabb fordulat. Tévékben, rádióban, lapokban szerepel, fotózzák, lassacskán sztár. Ezt a szépségkirálynői koronát azonban nyilván örömmel visszaadná, ha meg nem történtté tehetné azt a szörnyű éjszakát.
Nagyon meglepődne, ha azt mondanám, nem akarom visszaforgatni az idő kerekét?
Őszintén szólva…
Pedig így van! Most boldog vagyok, és azt szeretném, ha ez az állapot örökre így maradna. Megtaláltam azt a férfit, akivel úgy gondoljuk, egymás párja leszünk az életünk végéig.
Feltételezem, még a baleset előtt ismerkedtek meg.
Nem. A rehabilitációs intézetben. Ott dolgozik. Ez őrület. Látszólag kettétört az életem, ugyanakkor ennek köszönhetem, hogy rám talált az igazi szerelem. Egy hónapja már együtt is lakunk. Hozzáköltöztem Budapestre, otthagytam az én kis falumat, Balkányt.
Hogyan közlekedik, hogyan igazodik ki ebben a forgatagban?
A rehabilitációs intézetben sok barátot szereztem, akik közül többen évek óta kerekes székesek, azonban a tömegközlekedést nem használják. Ha a barátom nem tud elvinni vagy nem kapok taxit, nagyon bátran nekivágok.
Segítséget kap vagy közönyt, elutasítást?
Az emberek többsége segítőkész, igaz, olykor túlságosan is az. Néha olyan lendülettel tolnak neki a szegélynek, hogy majdnem kizuhanok, máskor a buszra szállás közben kis híján kicsusszanok, de megyek, megyek és megyek.
Ha álmodik, jár?
Igen, járok. Sétálok, szaladok, biciklizem, szakadékba zuhanok. Amikor felébredek, no, akkor az első néhány pillanat valóban a döbbeneté. Meglátom az ágyam mellett a kerekes széket, és rájövök, csak álom volt a séta. Megfogom a lábamat, és átpakolom a székbe. Igen, ilyenkor azért végigfut rajtam, hogy lehetek én még teljes értékű nő?
És van válasza?
A választ a szerelmem szemében találom meg. Ahogy rám néz, ahogy hozzám ér. Az igaz viszont, hogy egy kerekes székes nő alakját, bármily csinos, hátulról sajnos nem láthatják a férfiak.
A szépségverseny az ön számára kész diadalmenet volt. Nem csak a zsűri, a közönség első díját is bezsebelte. Adódott azért kellemetlen pillanat?
A döntőben különféle csoportos koreográfia szerint mozogtunk a színpadon, ez a próbákon nem is jelentett gondot. Volt egy rész, ahol a széket hátrabillentve nekem két keréken meg kellett fordulnom. A versenyen aztán az izgalomtól izzadt a tenyerem, csúszott, és féltem, hogy esetleg ott, a nyílt színen hanyatt esem.
Lehet majd babája?
Hát, itt még nem tart a szerelmünk, de elméletileg igen. Valószínűleg csak császármetszéssel szülhetek, hiszen a gerincemet 5-10 centi hosszan egy platinalétrával rögzítették. Ha repülőre ülök, sípolok – teszi hozzá kacagva.
A végzetes karambol éjszakája
Vasas Vanda 20 éves diáklány 2012 októberében egy buli után barátaival beült egy autóba, amely nem sokkal később villanyoszlopnak csapódott. A többiek megúszták, ő a baleset következtében deréktól lefelé megbénult. Öt hónappal később, az elmúlt hét végén megnyerte a Miss Colours Hungary 2013 kerekes székes szépségversenyt.
