Erdő Pétert akarja pápának XVI. Benedek?

Az európai bíborosok közül Erdő Péter számít a pápaválasztás favoritjának, írja az olasz italianinsider.it hírportál a pápa bizalmasainak információira hivatkozva. Ez azt is jelenti: a 60 éves bíborost a most lemondott XVI. Benedek támogatja. Erdőt a ferencvárosi Bakáts téren szentelték pappá 1975-ben, majd Dorogra került.

1977-től már Rómában tanult, az évtizedek során rendkívüli tudományos és egyházi karriert futott be. Prímás lett, a magyar katolikus egyház legfőbb vezetőjévé vált. Négy testvére van. A szabadidejében természetjáró, illetve vallási témájú könyveket fordító Erdőt 2009-ben már pápajelöltként emlegette az amerikai Newsweek magazin.

Erdő Péter esetleges pápaságáról Máté-Tóth András valláskutatót, a Szegedi Tudományegyetem professzorát kérdeztük. – II. János Pál pápa hatalmas társadalmi és hangulati változást hozott Lengyelországnak. XVI. Benedek már kisebb hatást váltott ki Németországban.

Magyarországra nézve nagyjából a kettő közé lehet tenni azt a hatást, ha Erdő Péter lenne az új pápa. Egyrészről lenne egy komoly nemzeti büszkeség, sőt, biztos, hogy az országot egybekovácsolná a megválasztása. Másrészről azonban sajnos lennének szélsőséges megnyilvánulások is. Nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, mint amilyen Kertész Imre Nobel-díja volt – mondta a professzor.

Erdő aláírása a magas rangú egyházi személyek szokásaihoz híven kereszttel kezdődik. Jelentése: Jézus képviselője. Az egyik autogramvadászokat tömörítő lap megjegyzi: nem szeret aláírást osztani, így az ő egyetlen példányuk különös relikviának tekinthető.

Betegség, merénylet és korrupció a Szentszéknél

XVI. Benedek pápa három hónapja szívműtéten esett át, a titokban tartott beavatkozás egy római klinikán zajlott, ahol a pápa szívritmusszabályzót kapott.

A távozás okai között – egészségének romlása mellett – szerepet játszottak a Vatikáni Bank átláthatatlan pénzügyi tranzakciói. A bank elnöki széke nyolc hónapja üres.

A Vatikán botrányait komornyikján keresztül ismerte meg a sajtó: a korrupcióról és egy pápa ellen tervezett, időközben meghiúsított merényletről a pápa komornyikja, Paolo Gabriele értesítette a sajtót. Az iratokat ellopta, majd eladta olasz lapoknak. Zsebre tett egy százezer eurós csekket is, mely az egyházfő nevére volt kiállítva, és senkinek nem is hiányzott addig, míg Gabriele lakásán meg nem találták a rendőrök.

XVI. Benedek az idôk során fokozatosan elszigetelődött a bíborosok tanácsától. A hitbéli, illetve gazdasági kérdésekben főszerepet játszó testület döntéseibe alig-alig volt beleszólása. Magányosságát jól jelzi, hogy a legutolsó ­szent­es­tét két titkárával és négy házvezetőnőjével, magányosan töltötte. Bíborosokat nem fogadott. 

Római Péter lesz az utolsó?

A XII. században élő püspök, Malakiás próféciai szerint II. Incét 112 pápa követi majd. A dokumentummal sokáig nem foglalkoztak, mígnem II. János Pál pápa idején újra elôkerült. A lengyel pápa a lista 110. helyén állt, s azt írta róla Malakiás, hogy ő lesz A Nap munkája.

Szolgálata során az egyház újra ragyogni kezdett, születését és halálát egyaránt napfogyatkozás kísérte. A 111. pápa, XVI. Benedek utódát konkrétan megnevezi: „Petrus Romanus (Római Péter) táplálja majd nyáját a számos megpróbáltatás idején, majd a hét dombra épült város elpusztul.” Az egyház hamisítványnak tartja a jövendölést.