Felhívásunkra sorra érkeznek a romantikus szerelmi történetek. Van, akiknek a véletlen, másoknak a türelem segített, de az internet és a sorsszerű találkozások is szerepet játszottak a kapcsolatok indulásában és a boldog folytatásban. Az írásokat beérkezési sorrendben közöljük.
40 felé járó két gyermekes anyuka vagyok és pár éve egyedül nevelem gyermekeimet. Párom is elvált és két gyermek boldog édesapja. 2012 nyarán én egy fiatal kapcsolatban voltam, ami elég viharos volt már az elején. A szeretet megvolt, de a vélt szerelem hamar elmúlt az állandó vitatkozások miatt, amit még a féltékenysége is tarkított.
Egy júliusi napon elhívott egyik barátnőm a strandra, ahova nem sok kedvem volt menni. Beadva a derekam elmentem, és ott láttam meg páromat. Figyeltem ahogy terelgette a gyermekeit és egy-egy közösen elkapott tekintet is volt. Éreztem, hogy nem csak én figyeltem fel rá. Kedvesnek tűnt és valami megmozdult bennem. Viszont a nap elmúlt, mindenki hazament a dolgára és nem volt merszünk a másikat leszólítani.
Teltek a napok és azon kaptam magam, hogy egyre többet jár a fejemben a „srác” a strandról. Pár héttel később a kisfiammal felmentünk egy másik barátnőmhöz játszani, aki lelkesen mesélte, hogy új edzők vannak a csapatnál, ahova a kisfia jár sportolni. Mivel az egyik számomra ismeretlen volt, meg akarta mutatni az interneten. Be is ütötte a szokásos web címet, azonban valamit elüthetett és nem annak az edzőnek a képét dobta fel a net, hanem a srácét a strandról.
A fénykép alatt ott szerepelt a név. Mint kiderült Ő is ott dolgozik. Ezután rákerestem egy közösségi oldalon és megtaláltam. Minden bátorságomat összeszedve bejelöltem ismerősnek és vártam. A kapcsolatom már széthullóban volt, egyre több feszültséggel és az érzelmeket sikerült bennem megölnie teljesen. Küzdöttem értünk hónapokig, de arra gondoltam, ha egy másik ember megmozgat érzelmileg, akkor ott valami nem stimmel. Egyszer csak jött egy levél kedvesemtől.
Kellemes „beszélgetés” követte, örült, hogy az ismerősöm lett. Én kicsit távolságtartóan viselkedtem, hisz már beszéltünk az akkori párommal a szakításról, külön is mentünk, de igazából még pontot nem tettünk a végére. Egyik este lementem vásárolni a megszokott helyre és beálltam a csomagommal a pénztárhoz. Nézelődtem és egyszer csak megpillantottam kettővel előttem a srácot a strandról. Ott állt a kisfiával, akit igyekezett terelni előre. És abban a pillanatban hátranézett.
Zavarba jöttünk és csak mosolyogtunk egymásra. Én paprikavörös arccal álltam a sorban, kezem lábam remegett mint tini koromban. Furcsa érzés volt, mert már rég éreztem ilyent. A jó viszont az volt, hogy rajta is látszott a zavartság. Valami történt abban a pillanatban ott belül mindkettőnkben és csak vigyorogtunk egymásra mint két kamasz.
Kifelé a boltból megszólított, hogy hazavinne, de csak a gyerekülésben lenne hely és össze-vissza beszélt. Mivel a bolt mellett lakom, így megköszöntem azért és sétáltam tovább. Még néztük egymást amíg kikanyarodik a parkolóból és az járt a fejemben, hogy vajon ezek után lesz-e újabb levél? Lett, nem sokkal később. Kiderült, hogy másfél éve egy utcában lakunk, két háztömbre egymástól, de valahogy nem futottunk még össze. Ehhez egy strand kellett, amihez még kedvem sem volt…
Azóta boldog kapcsolatban vagyunk, és olyan dolgokat élünk át 40-esen mint előtte soha. Hogy idő kell-e ahhoz, hogy az emberek megérjenek az igazi életre, érzésre, nem tudom, de jött és élvezzük minden pillanatát!
írta: Csordás Andrea, Pécs
Szavazzon, kié a legszebb történet!
A szavazatokat február 11. 13.00 órától – február 12. 20.00 óráig adhatják le oldalunkon.
A legtöbb szavazatot kapott beküldő nyeri a két főre szóló, két napos romantikus wellness hétvégét a zalakarosi Aphrodite Hotelben.
