Bors Online

2014. július 29., kedd - Márta, Flóra

Kína a császár a műkincspiacon

2012.09.23. 15:00 | M. G.
Picasso Kína műkincs
A válság átírta a műkincspiacot is. A legértékesebb műtárgyak immár nem a fejlett országokban, hanem Kínában találnak vevőre. A legnyereségesebb művész sem Picasso többé, hanem Chang Dai-chien. 2. rész

Már a modern kori a menő, ezért jelentősen megváltozott az aukciós házak kínálata is. Tavaly egyértelműen a modernkori művek voltak a legkeresettebbek: ezekből tízszer több fogyott, mint az 1800 előttről származó művekből, emellett pedig ez a szegmens is hozta a legtöbb bevételt. Ez azonban valahol érthető is, véli Péter László képzőművész és műgyűjtő.

– A régi mesterek legértékesebb alkotásai javarészt állami kézben vannak, s értük csak egészen ritkán lehet licitálni. A modernkori művek és a kortárs művészek alkotásai ezzel szemben számos magángyűjteményben lelhetők fel, és elsősorban a kereskedelmi célokat szolgálják.  Természetesen itt is Kína dominál, az ágazatból származó bevétel közel fele itt keletkezett. A tíz legnyereségesebb művész rangsorában az első kettő kínai volt.

Az egyszeri aukciós bevételek terén Csi Paj-si kínai művész Fenyőágon álló sas című alkotása vitte tavaly a prímet: 57,2 millió dollárért kelt el. Csang Dai-csien munkái összesen 550 millió dollár értékben cseréltek gazdát, az ő legnagyobb dobása egy 21,8 millió dolláros vásár volt (Lótusz és mandarinkacsák). Csak utánuk következnek Pablo Picasso, Gustav Klimt, Egon Schiele, Claude Monet, Maurice de Vlaminck és Salvador Dali művei. Picasso La Lecture című festménye 22,5 millió angol fontért kelt el februárban. Ez volt a művész legjobb éves eredménye, és a világ hetedik legmagasabb licitje.

A kortárs művészek esetében az árak egyelőre még viszonylag alacsonyak: az alkotások 62 százaléka 5000 dollárnál kisebb áron talált gazdára. Kína ebben a szegmensben is vezet 540 millió dolláros bevétellel, le-előzve az USA 310 millió dolláros forgalmát.

Nem kérdezik az árát

Ezzel együtt Kína már harmadik éve fölényesen a világ piacvezető országa. A gyűjtők gazdagsága lehetővé tette, hogy az árak olyan magasra szökjenek, mint sehol máshol a világon. S noha a távol-keleti országban a tranzakciók száma még mindig lényegesen kisebb, mint például a másik világhatalomnak számító Amerikában, a kínai bevételek az összes európai forgalom kétszeresét teszik ki.

–  A műkincskereskedésnek ott nincs múltja, részben ennek tudható be az, hogy az értékek a normálisnál jóval magasabbak – mondja Forró Tamás műkereskedő, akinek személyes tapasztalatai is vannak kínai érdeklődőkkel. – Nálam is jártak már, s egyértelmű, hogy nagyon komoly ügyfelek. Több pénzük van, mint bárkinek, s ami érdekli őket, arra azonnal lecsapnak, mindenkit túllicitálnak. Tisztában vannak azzal, hogy a műkincs szinte soha nem veszít az értékéből, és ennek megfelelően áldoznak is rá. Az állam is támogatja őket, nem úgy, mint a magyar.

Nálunk erre csak magánemberek áldoznak érdemben, de természetesen koránt sem tudnak annyit, mint a fejlett nyugati országokban, pláne pedig Kínában. Ha tehát a magyar állam nem igényli ezt a lehetőséget, tudni kell, hogy előbb-utóbb ide is eljutnak a kínaiak. Jó példa erre a Seuso-kincsek körüli hercehurca. Ha még sokáig tehetetlenek leszünk, nem lépünk érdemben, jönni fog egy kínai gyűjtő, s örökre búcsút mondhatunk a kincsünknek – véli a szakember.     

Gyűjtők metropoliszai

A városok közül immár nem New York, hanem Peking tekinthető a globális műkincs kereskedelmi központjának: tavalyi éves bevétele 3,17 milliárd dollár volt, az amerikai metropolisz pedig a második helyre csúszott le 2,593 milliárd dollárral, majd London következik 2,214 milliárddal. Hongkong 796 millió dollárral a negyedik helyre kapaszkodott.

Ez utóbbi azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a nagyhalak számára igazán vonzó célponttá vált az utóbbi években. Számos előnyt kínál a nemzetközi műtárgy-kereskedelemhez: adómentes import-export, szigorú banki titoktartás, a pekinginél és a sanghajinál liberálisabb szabályozási rendszer.

Emellett földrajzi elhelyezkedése miatt stratégiailag fontos helyszínné vált, hiszen könnyen át lehet látni a teljes dél-kelet csendes-óceáni térséget, és meg lehet látogatni az ausztráliai, koreai, tajvani és japán gyűjtőket. Számos nyugati galéria hozott létre Hong- kongban is kirendeltséget. Mellesleg szólva Peking és Hongkong után három másik kínai város is szerepel a tíz legnagyobb műkincsmetropolisz között: Sanghaj, Hangcsou és Csinan.